Tegnap este hatalmas lemaradást hoztam be: megnéztük a Macskákat a Madách Színházban! Jó, jó tudom.... épp' ideje volt már!
Most pótoltam! Nagyon tetszett, gondolom kb. mindenki látta már, hallotta már, dúdolta már, úgyhogy tudjátok miről beszélek. Örök dallamok, szórakoztató táncbetétek.
Webber musicaljének alapjául T.S. Eliot - Macskák könyve (Old Possum's book of practical cats, 1939) című verses könyve szolgált, ezt olvasgatta a kis Andrew gyerekkorában, ez adta neki az ihletet. Ha beleolvasunk, könnyen ráismerünk a musical részleteire:
A macska neve
A macska nevét kiszemelni felette nehéz,
Nem afféle vasárnapi könnyű mulatság:
És én kijelentem - de ezért ne nézz le -,
Hogy HÁROM NEVET is követel meg macskád.
Egy, amelyen hívogatja naponta a ház,
Mint: Aladár, Jonatán, Kari, Dénes,
Mint: Péter, Salamon, Gyuri és Atanáz -
Mind csupa egyszerű, köznapi név ez.
Cifrábbakat is lelsz, ha nagyon keresel
(Mást, ha uraké s ha kisasszzonyoké lesz).
Plátón, Ardzsuna, Perszefoné, Demeter -
Mégis, csupa egyszerű, köznapi név ez.
Ám tudd meg, a macska külön nevet is óhajt,
Büszkébb nevet is, amely övé egyedül:
Másképp hogy is űzi a spájzban a tolvajt,
Holdlepte tetőn hogyan is hegedül?
Ily neveket ha kívánsz, nosza hosszú a listám:
Csimbalabumm, Tyafogány, Kalapetty,
Kraxima, Dzsellifalónia, Bombalurisztán -
Mit soha nem hord több egerész, csakis egy.
Mégse reméld, hogy ezekkel a macska betelne:
Még egy neve van - hanem ezt ne kutasd,
Mert nem fedi fel soha emberi elme -
Ám TUDJA A MACSKA, s a titka marad.
S olykor ha merengve csak ül s elréved macskád,
Nos, annak okát is elárulom én:
Mámoros eszmék töltik a csöppnyi agyacskát,
Úgy töpreng meditál csalafinta nevén:
Rejtett, egyszeri, titkos,
Rejtszeri-titkos,
Agyafúrt, csalafinta NEVÉN!
/Ford.: Tótfalusi István/
