ma kezdem.

ma este munkából hazamenet egy fiatal srácot vettem észre, ahogy a kerekesszékébe kapaszkodva fekszik a földön. mellette egy férfi, próbált segíteni. csatlakoztam, nagy nehezen sikerült a fiút visszarakni a székbe. ő kellemetlenül érezte magát, mondta is, hogy innen már megoldja, menjünk csak a dolgunkra.

mi jutott eszembe? a kiszolgáltatottság, persze. mindannyian kiszolgáltatottak vagyunk bizonyos helyzetekben, bizonyos értelemben, de ez a fizikai ráutaltság más. talán mindannyiunknak kerekesszékbe kellene ülni, hogy másképp lássuk a világot.