Én igyekszem. Nagyon szeretnék igazi kis kertész lenni, aki ültet, öntöz, nevel, óv és büszkén tekint csemetéire! Teszem is legjobb tudásom szerint mindezt, az eredmény mégis elmarad. Ez valamilyen különös képesség, hogy az ember ért a növényekhez? A természet hátat fordít nekem, amikor az én kis palántáim kiszáradnak, elrohadnak vagy levéltetvek támadják meg őket. Igen, ez most a legújabb: levéltetvek. Beújítottam ellenük egy bio irtószert, meglátjuk.
Van egy kis erkélyünk (kb. 2-3 nm, maximum), ahol ládába és kaspókba kifejezetten olyan növényeket ültettünk, amelyek kevésbé igényesek. Első hullámban március közepén vetettük el a magokat, illetve ültettük el a palántákat, kevés sikerrel. A levendula palánta még él, de fejlődni nem nagyon akar, a rozmaring még küzd, de nem tudom meddig bírja. A díszpipacs magokból kihajtott némi zöldellő kezdemény, de a fejlődés most megállt. Tanácstalanul vizsgálom őket napról-napra és várom a csodát. A sziklakerti növények viszont nagyon jól érzik magukat, a gond csak annyi, hogy a levéltetvek is jól vannak rajtuk, köszönik szépen. Persze még várom az irtószer áldásos hatását...
A félig kudarcként elkönyvelt első hullámot most egy második fázisban kivitelezett virág-akcióval próbáljuk leplezni. Egy barkácsáruház kertészeti részlegén vettünk egynyári balkonvirágokat, jól bírják. Már harmadik napja az erkélyünkön vannak és élnek. Van remény!
Az én álmom is egy olyan csodás balkon mint pl. a képen lent, de erre még várnom kell, úgy tűnik. Mit csinálunk rosszul? Talán a belvárosi levegőt nem szeretik a növényeink? Vagy rosszul választjuk meg, hogy mit ültetünk el? Több ültetés nem lesz idén, az biztos; meglátjuk, hogy az erkély jelenlegi lakói lesznek-e olyan kedvesek, hogy törödésemet, figyelmemet és aggódásomat burjánzó virgázással és terméssel hálálják meg. Na jó, nem leszek telhetetlen, nem kell burjánzás, csak maradjanak életben szépen!
Kép innen: http://www.atrium-balcony.de/bilder/balkon/
