ma reggel egy 9-es busz láthatóan lerobbant a Kolosy téri megállónál. teljesen üresen állt, félredöntött táblával, egyedül a buszsofőr volt a buszon. néztem, és kellett egy pár pillanat, mire felfogtam, hogy a sofőr mit csinál… ugyanis hegedült! állt a busz közepén és játszott egy hegedűn. nem tudtam értelmezni a helyzetet: vajon ezzel ütötte el az időt, amíg jöttek a karbantartók? miért volt nála hegedű?

bárhogy is volt, mosoly ült ki az arcomra ettől a jelenettől, és feldobta a napomat!

ugyanúgy, mint nemrég, amikor futottam a Margitszigeten és láttam egy idősebb hölgyet futni, akinek az izzadságfolt bohóc arcot formált a pólóján hátul.

arra gondoltam, hogy milyen bájosan szép és kedves tud lenni ez a világ, néha, ha észrevesszük, hogy az.